A normalizálás célja, hogy az acélnak egy egységes finomszemcsés szerkezetet adjon. A folyamat révén kiszámítható mikroszerkezetet kaphatunk, és biztosíthatjuk az acél mechanikai tulajdonságait.
Kovácsolás, meleghengerlés vagy öntés után az acél mikroszerkezete gyakran nem homogén, nagy szemcsékből és nem kívánt szerkezeti összetevőkből, például bainitból és karbidokból áll. Az ilyen mikroszerkezet negatív hatással van az acél mechanikai tulajdonságaira és megmunkálhatóságára. A normalizálás révén az acél finomabb, homogénebb szerkezetű, kiszámítható tulajdonságokkal és megmunkálhatósággal rendelkező, homogén szerkezetet kaphat.
A normalizálást elsősorban szén és gyengén ötvözött acélok esetében alkalmazzák a szerkezet normalizálására kovácsolás, meleghengerlés vagy öntés után. A normalizálás során elért keménység az acél méreteitől és az alkalmazott hűtési sebességtől függ (kb. 100-250 HB).
A normalizálás során az anyagot körülbelül az edzési hőmérsékletnek megfelelő hőmérsékletre (800-920°C) hevítik. Ezen a hőmérsékleten új ausztenites szemcsék képződnek. Az ausztenites szemcsék sokkal kisebbek, mint a korábbi ferrites szemcsék. Hevítés és rövid áztatási idő után a komponenseket levegőn (gázban) hűtjük. A hűtés során újabb ferrites szemcsék keletkeznek még finomabb szemcsemérettel. Bizonyos esetekben, mind a hevítés, mind a hűtés védőgáz alatt történik az oxidáció és a széntelenítés elkerülése érdekében.
A normalizálás célja, hogy az acélnak egy egységes finomszemcsés szerkezetet adjon. A folyamat révén kiszámítható mikroszerkezetet kaphatunk, és biztosíthatjuk az acél mechanikai tulajdonságait.
Kovácsolás, meleghengerlés vagy öntés után az acél mikroszerkezete gyakran nem homogén, nagy szemcsékből és nem kívánt szerkezeti összetevőkből, például bainitból és karbidokból áll. Az ilyen mikroszerkezet negatív hatással van az acél mechanikai tulajdonságaira és megmunkálhatóságára. A normalizálás révén az acél finomabb, homogénebb szerkezetű, kiszámítható tulajdonságokkal és megmunkálhatósággal rendelkező, homogén szerkezetet kaphat.
A normalizálást elsősorban szén és gyengén ötvözött acélok esetében alkalmazzák a szerkezet normalizálására kovácsolás, meleghengerlés vagy öntés után. A normalizálás során elért keménység az acél méreteitől és az alkalmazott hűtési sebességtől függ (kb. 100-250 HB).
A normalizálás során az anyagot körülbelül az edzési hőmérsékletnek megfelelő hőmérsékletre (800-920°C) hevítik. Ezen a hőmérsékleten új ausztenites szemcsék képződnek. Az ausztenites szemcsék sokkal kisebbek, mint a korábbi ferrites szemcsék. Hevítés és rövid áztatási idő után a komponenseket levegőn (gázban) hűtjük. A hűtés során újabb ferrites szemcsék keletkeznek még finomabb szemcsemérettel. Bizonyos esetekben, mind a hevítés, mind a hűtés védőgáz alatt történik az oxidáció és a széntelenítés elkerülése érdekében.
© 2023 Bodycote