Az átkristályosodás egy olyan folyamat, amelyet hevítéssel érnek el, és amelynek során a deformálódott szemcsék helyébe új szemcsék lépnek, amelyek összeállnak és addig növekednek, amíg az eredeti szemcsék teljesen el nem fogynak.
Az átkristályosítással járó megeresztés és olyan megeresztési folyamat, melyet hidegen megmunkált fémeknél alkalmaznak, hogy fázisátalakulás nélkül új szemcsék keletkezzenek és növekedjenek. Ez a hőkezelés eltávolítja az erősen megformált, hidegen megmunkált alkatrészek erős deformációját. A megeresztés akkor hatékony, ha edzett vagy hidegen megmunkált acélokon alkalmazzák, amelyek újrakristályosítják a szerkezetet, hogy új ferritszemcséket képezzenek.
Az átkristályosodás általában az anyag szilárdságának és keménységének csökkenésével és egyidejűleg az alakíthatóságának növekedésével jár. Így az eljárás lehet a fémfeldolgozás szándékos lépése, vagy lehet egy másik feldolgozási lépés nemkívánatos mellékterméke. A legfontosabb ipari felhasználási területek a korábban hidegmunkával edzett, de alakíthatóságukat elvesztett fémek megeresztése, valamint a végtermék szemcseszerkezetének szabályozása.
Az acélok átkristályosodási hőmérséklete jellemzően 400 és 700°C között van. Az átkristályosodás feltételei, mint például a hevítési sebesség és az áztatási idő, a hidegmegmunkálás mértékétől és az acél összetételétől függnek.
A lágyulás mértéke gyorsan nő, ahogy a megeresztési hőmérséklet eléri az A1 pontot.
A hidegen hengerelt sima szénlemezből készült alkatrészek esetében a megeresztés részben vagy teljesen átkristályosodott mikroszerkezetet hozhat létre, először helyreállítással (a belső feszültségek enyhülnek) és végül átkristályosítással (a szilárdság csökken és az alakíthatóság nő).
Az átkristályosodás egy olyan folyamat, amelyet hevítéssel érnek el, és amelynek során a deformálódott szemcsék helyébe új szemcsék lépnek, amelyek összeállnak és addig növekednek, amíg az eredeti szemcsék teljesen el nem fogynak.
Az átkristályosítással járó megeresztés és olyan megeresztési folyamat, melyet hidegen megmunkált fémeknél alkalmaznak, hogy fázisátalakulás nélkül új szemcsék keletkezzenek és növekedjenek. Ez a hőkezelés eltávolítja az erősen megformált, hidegen megmunkált alkatrészek erős deformációját. A megeresztés akkor hatékony, ha edzett vagy hidegen megmunkált acélokon alkalmazzák, amelyek újrakristályosítják a szerkezetet, hogy új ferritszemcséket képezzenek.
Az átkristályosodás általában az anyag szilárdságának és keménységének csökkenésével és egyidejűleg az alakíthatóságának növekedésével jár. Így az eljárás lehet a fémfeldolgozás szándékos lépése, vagy lehet egy másik feldolgozási lépés nemkívánatos mellékterméke. A legfontosabb ipari felhasználási területek a korábban hidegmunkával edzett, de alakíthatóságukat elvesztett fémek megeresztése, valamint a végtermék szemcseszerkezetének szabályozása.
Az acélok átkristályosodási hőmérséklete jellemzően 400 és 700°C között van. Az átkristályosodás feltételei, mint például a hevítési sebesség és az áztatási idő, a hidegmegmunkálás mértékétől és az acél összetételétől függnek.
A lágyulás mértéke gyorsan nő, ahogy a megeresztési hőmérséklet eléri az A1 pontot.
A hidegen hengerelt sima szénlemezből készült alkatrészek esetében a megeresztés részben vagy teljesen átkristályosodott mikroszerkezetet hozhat létre, először helyreállítással (a belső feszültségek enyhülnek) és végül átkristályosítással (a szilárdság csökken és az alakíthatóság nő).
© 2023 Bodycote